- Huhh... Seto? - nézett rá még mindig vörösen - mi... mi történt?

- Elaludtál...

- Na igen, de... az öledben...? - lett még vörösebb, ám hirtelen megjelent Kirana.

- Ohh... szia Kirana! Mi a helyzet? - kérdezte mosolyogva a lány.

-" Beszélnünk kell... " - ugrott fel hozzá Kirana.

- Persze, mond csak...

- " Mindent tudok a tegnap estéről és... megkell mondanom nagyon aggódom érted."

- Hát igen... elhiheted ÉN mennyire félek...

- "Sajnos nem erre gondoltam... van valami amit még nem tudsz..."

- Jajjj... ne ijesztegess Kirana! - kezdett megrémülni Asuka.

- " A varázserőd... sajnos nem állandó dolog. Ha túl sokat használod, akkor egy idő után pihentetned kell a szervezetedet... hogy újratermelődjön. És ami a legrosszabb... ez az időszak nálad erre a hétre esik!"

- Miiiii??!!

- Hé! Mégis mit csinálsz? Egy macskával beszélgetsz?!!! - gúnyolódott Seto, aki ugyebár nem hallotta Kiranat.

- Várj! - intett Asuka a fiúnak.

- "Figyelj... a tükörtelefon, ami nálad van... nem egy egyszerű telefon. Sok adattal rendelkezik rólad, ezek között azt is megtalálod benne, hogy mennyi erőd van, és mikorra várható az erő mentes időszak."

- Ezt nem is tudtam... - vakarta a fejét Asuka.

-" Mégis mit gondolsz... miért van kódja? Emlékszel... kértem tőled egy kódot, nem sokkal azután, hogy megkaptad volna. Tudod azok az adatok az összes többin rajtavannak, ezért kellett kóddal elzárni."

- Óóó... - vette elő a tükörtelefont, majd beírta a kódot. - Váó! Itt tényleg van valami!

-" Így igaz... itt megtalálod az erőddel kapcsolatos infókat, valamint a többi telefont is képes jelezni, hogy hol van."

- Nahát... ez nagyon jó!

- Elárulnád, miről beszélsz magadba? - nézett kissé mérgesen Seto.

- Nézd! - mutatta neki oda a telefonját - Látod ezt? itt megtudom nézni, hogy hol van a többi ilyen telefon! Tök jó, nem? - kérdezte a fiút, ő azonban nem válaszolt.

- Sőt, az elöbb megtudtam Kiranatól, hogy jövőhéten nem lessz varázserőm...

- Mi?!

- Sajnos így igaz... nézd csak meg. - mutatta meg neki a telefonon - látod? Az a csík ott az erőm akar lenni, és már alig van ott valami... alatta pedig a dátum van, hogy mikorra várható a kimaradás.

- Hm... - kezdett el gondolkozni a fiú - szóval... azt akarod nekem bemesélni, hogy érted mit mond a macska? - ettől a kérdéstől Asuka szó szerint leesett a kanapéról.

- Mi van?! Ez legyen a legkisebb gondunk!!! Különben is... ez még képes téged meglepni?!

- Már ne is haragudj, de én nem hiszek az ilyen varázslatokban... - fordította el a fejét Seto.

- Áh... nem érdekelsz... - sértődött meg a lány, és ő is elfordult. Így ültek néhány percig szótlanul.

-" Ez hihetetlen... elfogadja, hogy eltudom teleportálni magam, de azt már nem, hogy értem Kiranat..." - morgott magába a lány.

- Akkor - szólalt meg Seto - legalább azt tudjuk, hogy mikor nem jöhetsz ide semmi képpen...

- Hm... ez így igaz... - ált fel Asuka - nah, én megyek... ma suli van.

- "Asuka!" - kiáltott utána Kirana - "Jó lenne a barátodnak is megmondani a jelszót... szükségünk lehet rá!"

- Áh, igaz... figyelj Seto! A te telefonodba is megtudod nézni, hogy hol vagyok, meg ilyenek... a középső gombot kell megnyomni, aztán kér egy jelszót... ami nem más... - mutatott a fiúra - mint a te neved!

- Az enyém? - furcsálta kicsit.

- Ja... de most már megyek.

- Várj! - kiáltott utána Seto - Ezt vidd magaddal! - majd egy kártyát dobott felé.

- Hát ez...? - nézte a kártyát.

- Mystical Elf... nem tudom, mennyi van a paklidba, de Mokuba azt mondta, hogy rajongsz ezért a lapért...

- Ez... ez így is van... - mondta kicsit elpirulva Asuka - köszi szépen!

Seto nem mondott már semmit, a lány pedig hazament. Mégcsak 6 óra volt, azért gyorsan átolvasta az anyagot.

A nap végeztével Asuka nem volt valami boldog, és ezt barátai is észrevették.

- Nahát Asuka... nem nézel ki valami jól... - mondta neki Yumi.

- Áh... ne is mondjátok. Telljesen elszúrtam a dogát! - idegeskedett Asuka.

- Na ja, nekem se lett valami fényes... - panaszkodott Ayumi is.

- Na Ayumi, ha te se tudtad, akkor tőlünk mégis mit várnak? - szált be Miku is.

- " Jajj lányok... ha tudnátok, hogy nekem miért nem ment..." - gondolkozott magába -" Bakura és a kis terve... már attól rosszul vagyok, ha csak rá gondolok..."

Miután Asuka hazament gyorsan neki is állt a tanulásnak. Jól is tette, mert ezzel a teherrel a vállán kétszer annyi időbe telt neki minden... Már sötétedni kezdett, mikor Asuka nem várt telefont kapott.

- Igen?

- Asuka... Kaede vagyok.

- Oh... üdvözletem... miben segíthetek?

- Kellene egy kis segítség lányom... - nem kellett többet mondani, a lány már el is indult Kiranaval a faluba.

- Itt is vagyok... miről lenne szó? - az anyó egy kisgyermeket mutatott meg neki, akiben már alig volt élet.

- Ezt a szegény gyermeket így találtuk meg az erdőbe. Ha nem segítessz neki, akkor biztosan meghal...

- Te jó ég... - ült le mellé Asuka, majd elkezdte gyógyítani.

- "Az erőm... jajj, csak addig tartson ki, amíg meggyógyítom ezt a fiút!" - reménykedett magába, ám hirtelen a körülötte lévő aura megváltozott. Egyre erőtelljesebb lett, majd hirtelen, mirt egy áramcsapás, úgy tűnt el egyik pillanatról a másikra.

- Mi... mi volt ez? - kérdezte lihegve a lány.

- "Az erőd... most hagyott el." - közölte vele Kirana a rossz hírt - "Mikor már alig van benned varázserő, akkor a szervezeted azt a keveset egyszerre szabadítja ki belőled, és ez sajnos mindig rajtad fog csattanni... ez akkor lessz majd igazán veszélyes, ha a varázserőd nagyobb lessz."

- Nem baj... - nézett Asuka a kisfiúra - legalább őt sikerült megmentenem.

Varázserő nélkül Asuka telljesen tehetetlen volt, még arra sem volt képes, hogy hazavigye magát. Szerencsére Kirana mellette volt, így a hazaúttal nem volt gond. Lassan végetért a nap, Asuka pedig kénytelen volt otthon aludni. Még mielött megpróbált volna aludni felhívta Setot.

- Asuka?

- Aaaahaaaa... - válaszolt a lány lehajtott fejjel.

- Nem nézel ki valami jól... - mondta kicsit gúnyosan a fiú, majd lerakta a telefont az asztalára.

- Ahh... köszi a bókot... kapcsold ki a kamerát... - mondta egyre halkabban Asuka. Seto erre nem válaszolt, a nagy csöndre pedig a lány felnézett telefonjára. Seto most kivételesen valamit olvasott.

- Figyelj... - szólt Asuka a fiúnak - pocsék napom volt... elcsesztem a dogámat... egyedül kell aludnom... és én már most félek... és most Bakurára nem is gondoltam... szóval elhiheted, hogy nem vagyok valami jól... és azt még nem is mondtam, hogy a varázserőm elhagyott...

- Ilyen hamar? - nézett kissé meglepetten Seto.

- Ahhaaa...

- Na és mikor leszel rendbe?

- 2 nap mulva... vagyis holnap és holnapután semmiképp sem találkozhatunk... nah... én megpróbálok aludni... bye! - köszönt el Asuka, majd lerakta a telefont.

-" Ahhh... én meg fogok őrülni itt egyedül... - takarta el szemeit, majd felkapcsolta a villanyt. Elővette pakliját, majd nézegetni kezdte.

-" Végre sikerült egy jókis paklit összeállítanom... igaz, hogy ráment az összes zsebpénzem, de kit izgat? Yugiék világába pakli nélkül egy kicsit kínos... főleg, hogy imádok játszani! - gondolkozott magába, majd elővette Seto-tól kapott Elf-jét.

- "Nah... téged is beraklak a többiek közé, oké? - viccelődött a lány, azonban mielött berakta volna paklijába, észrevett rajta valamit.

- Hát ez... egy... szivecske? - döbbent le telljesen - Seto... ezt rajzolta az én kártyámra?! Ahh... ez nekem sok egy napra!!! - kezdte elpakolni pakliját.

- "Asuka!"

- Áááá!!! - sikított egyet a lány, majd észrevette Kirana-t.

- Jézusom! Miért kell a szívrohamot hoznod rám?!

- "Bocsi... csak gondoltam ha itt vagyok, akkor könyebben elalszol..."

- Hm? Ez komoly....? Azért... azért jöttél, hogy ne legyek egyedül?! - hatódott meg Asuka.

- "Igen..." - válaszolt neki, majd lefeküdt a földre. - "Lassan aludnod kéne, holnap iskola van!"

- Persze, de nehogy nekem a földre feküdj. - ütögette meg takaróját jelezve, hogy menjen oda.

-"Biztos vagy benne?"

-Persze, az ezelötti macskáim is néha velem aludtak.

Kirana-nak köszönhetően Asuka végre nyugodtan tudott aludni, ám egy dolog még nagyon foglalkoztatta.

-" Nekem valami nagyon gyanús... túl sok a véletlen... Bakura pont arra az időszakra mondta a kis akcióját, amikor nekem nincs erőm... de vajon honnan tudhatta meg?... jajj... ez nagyon nem tetszik. Ha igazam van, és tudja, hogy mikor nincs erőm, akkor... a támadást... holnapra tervezi!"

By Bridget